A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. A drágakövek tanulmányozásával a drágakőtudomány vagy gemmológia foglalkozik. A drágakövek többsége szervetlen eredetű, de biogén ásványos anyagok is ismertek csoportjukban: például gyöngy, korall, borostyán.

 

Aquamarin

Elnevezését a latin aqua (=víz) és mare (=tenger) szavakból kapta, és a tengervíz színére utal, egy legenda szerint a hableányok tengerfenéken őrzött ládáikból származik, ezért lett a tengerészek és a tengeren utazók szerencse köve. Az akvamarin a berill nevű ásvány egyik változata. Kristályai nyúlt hatszöges prizmák. Színe a tengerzöldtől (innen kapta a nevét) a kékig változik. A színes és törékeny akvamarin nyolcszögletű lépcsőzetes csiszolást igényel. Ez a módszer kiemeli csillogását és megóv a nemkívánatos törésektől. Néha azonban briliáns módjára, vagy cabochon-csiszolással munkálják meg.

 

Ametiszt

Az ametiszt a kvarc ásványnak az ibolyaszínű változata. Az összes kvarcváltozatok között a legkedveltebb kő. A régiek is nagy becsben tartották, amulettnek hordták, mert azt tartották róla, hogy hordozóját megvédi a részegségtől (az amethüsztosz görög szó, jelentése: nem részegítő). Hasonló módon munkálják meg, mint a többi kvarcot, de féldrágakő változatát a briliánshoz hasonlóan sokszöglapocskásnak köszörülik, hogy ragyogása elevenebb legyen.

 

Borostyán

A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta. Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves ásvány elegye. A kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik.

 

Cirkon

Átlátszatlan, barnás színű kristályait savanyú magmából keletkezett kőzetekben, gránitokban, szienitekben, úgyszintén gnájszokban gyakran megtaláljuk. Drágakőül alkalmas, szép színű, átlátszó változatai, a nemes cirkonok közül a sárgásvörös vagy narancsvörös hiacint a leggyakoribb. Elnevezése a perzsa car (=arany) és gun (=szín) összetételből ered, ami a cirkon sárga színére utal. A drágakőiparban ismert színtelen és akvamarinkék cirkonok mesterséges beavatkozásnak köszönhetik színüket. A színtelenítést és színváltozást hevítéssel érik el.

 

Citrin

A citrin a kvarc ásvány sárgaszínű, drágakőként használt változata. Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat; citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak. A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek.

 

Hegyikristály

A hegyikristály a kvarc ásvány színtelen, drágakőként használt változata. A görögök azt tartották, hogy a hegyikristályok az Alpok magas csúcsainak dermesztő hidegében felolvaszthatatlan jéggé fagyott vízből keletkeztek. Ezért nevezték el az ásványt kristallosnak, azaz jégnek. A hegyikristálynak régebben jelentős szerepe volt az ékszeriparban, a gliptikában, és a díszítőművészet terén. Ékszerbe, a gyémánt pótlására, különösen szívesen csiszolták kisebb, ragyogó kristályait s ezeket nyugati gyémántoknak nevezték. A magyar királyi jogar gömbje hegyikristályból van, és oroszlánokat véstek bele.

 

Igazgyöngy

Az igazgyöngy olyan, koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amit egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve. Méretük a pár milliméterestől a mogyorónyiig változó; a legnagyobb példányok külön nevet kapnak. Alakjuk többnyire közel szabályos gömb, ritkán előfordulnak csepp-, körte-, illetve hordó formájú példányok is. Színe többnyire közel fehér, felülete színjátszó.

 

Jáde

Két különböző követ jelöl: az egyik a nefrit, a másik a jadeit. Mindkét ásvány több színben fordul elő, s nehéz megkülönböztetni őket. A nefrit színe általában zöld, de van szürkés, vastartalma esetén barnás vagy vöröses színű változata is. A legkeresettebb jadeit a fehér árnyalatú, zöld foltos volt. Konfuciusz a jádét az erény szimbólumának tartotta. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádéból voltak.

 

Peridot

A peridot egyike azon kevés drágaköveknek, melyeknél az előforduló szín csak egy színt jelent: alapvetően ez az olajzöld szín. Zöld színének intenzitása azonban attól függ, hogy mennyi vasat tartalmaz a kristály szerkezete. Így az egyes peridot drágakövek színe a sárga-zöld színűtől kezdődően az olajbogyó színűn át a zöld, barnás-zöld színig változhat. A legértékesebbnek a sötét, olajzöld színváltozat tekinthető.

 

Rózsakvarc

A rózsakvarc a kvarc ásvány rózsaszínű, drágakőként használt változata. Napjainkban a rózsakvarc divatos kő; a belőle csiszolt golyócskákat nyakláncnak fűzve, szívesen hordják. Gyűrűkbe, melltűkbe rendesen domborúan, néha brilliánsnak csiszolva foglalják; kézitáska- és ernyőgombokat, apróbb dísztárgyakat csiszolnak belőle.

 

Rubin

A rubint legtöbbnyire drágakőnek csiszolják, de kedveltek a lépcsős és vegyes csiszolású táblakövek is. A rubint smirgellel, karborundummal vagy ma már általában gyémántporral csiszolják. A tiszta galambvérszínű, teljesen hibátlan, elsőrendű rubin már a múltban is a legértékesebb drágakő volt. Az 1 karátnál kisebb kövek esetében az elsőrendű rubin értéke az ugyanolyan súlyú és szintén elsőrendű gyémánt értékének kétszerese. A rubin a korund - azaz az oxidásványok - közé tartozik. A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány és emiatt tartós és ellenálló drágakő. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, kék változata a zafír.

 

Smaragd

A legértékesebb a tiszta zöld színű smaragd, amelynek színárnyalata a fűzöld és almazöld között van; ez a szín annyira jellemző, hogy a zöldnek ezt az árnyalatát éppen a smaragdról smaragdzöldnek nevezzük. A teljesen átlátszó és hibátlan smaragd rendkívül ritka; legtöbb esetben apró repedések teszik zavarossá, de apró zárványok, főképp csillámpikkelykék is gyakoriak benne. Minél szebb, sötétebb a smaragd színe és minél átlátszóbb, annál nagyobb az értéke, amelyet még emel az a bársonyos fény. Mesterséges fénynél a smaragd színe nem változik és semmit sem veszít szépségéből.

 

Topáz

A topáz színe változatos. Legjellemzőbb és legelterjedtebb szín a sárga, de gyakoriak a víztiszta és kékszínű, ritkábbak a rózsaszínű kristályok. A topázkristályok többnyire tiszták és átlátszók. A sárga szín a legvilágosabb sárgától egészen a sötét barnássárgáig terjed s a sárga színben igen sokszor kis vörös árnyalat is van. A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig drágaköveknek. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván s ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni.

 

Zafír

A zafír csiszolására ugyanazok a szabályok mérvadóak, mint a rubinra. Egy elsőrendű, búzavirágkék színű, 2-3 karátos zafírnak olyan értéke van, mint egy jó minőségű és ugyanolyan súlyú gyémántnak, de a nagyobb kövek értéké már sok esetben nagyobb, mint az ugyanolyan súlyú gyémánté. A zafír a korund (oxidásványok közé tartozó ásványfaj) kék változata. A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány és emiatt tartós és ellenálló drágakő. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, kék változata a zafír.

Forrás: Wikipedia

VISSZA